Az előző bejegyzésben felvett fonal továbbviteleként, arra szeretnék rávilágítani, hogy mekkora károkat okozhat egy márkának, ha nem ismeri a saját piacát és annak szokásait. Ennek aktualitását az adja, hogy egy patinás gyártó ismét erőteljes online kampányolásba kezdett. Ez a márka pedig nem más, mint a Xerox.
A márkaerősítő online kampánnyal persze semmi gond nincs, hiszen ez mindenkinek az érdeke, azonban a Xerox megmutatta, hogy lehet ezt igazán rosszul csinálni. De kezdjük a kályhától!
Ehhez először is visszakanyarodom az előző bejegyzéshez, ahol a szakértő cégek fontosságát hangsúlyoztam. Ez a fogyasztói termékek piacán kevéssé releváns, ahol nagyrészt az ár dönt, másodsorban a paraméterek. Vannak persze fogyasztói termékek a nyomtatási termékekkel foglalkozó gyártóknál is, ahol persze egyértelműen az árazásra kell figyelni csak, mert a termék eladja önmagát. Számos olyan technológia van viszont, amihez érteni is kell, kellő odafigyelés nélkül viszont keményen visszarúghat a puska. Ebben pedig nagy szerepe van az egyszeri viszonteladóknak, akik kéretlenül borítják a piacra a nagykereskedelmi árlistákban található termékeket. Ehhez kapcsolódik az árösszehasonlító oldalak eredményezte vég nélküli árverseny és kész is a baj.
Kis hazánkban, számos cég poltikája épül a volumenértékesítésre, ami nem takar mást, mint az informatikai nagykereskedők árlistáinak bedarálását, majd ezek publikálását webáruházba, átvezetve árösszehasonlító oldalakra. Ennek persze örül a nagykereskedő, örül a gyártó, mert pörög a business, megy a volumen. A specializált cégek pedig szívják a fogukat, mert nem tudnak eladni. De nem is ez a fő gond.
A bajok ott kezdődnek, hogy a viszonteladók mindenhez hozzáférnek, az árlisták pedig mindent tartalmaznak. Így kerülnek ki a webre a nullára árazott A0-ás plotterek, nagyformátumú nyomtatók, ipari eszközök. Mi következik ebből? Egyrészről lerombolják a szaktudással rendelkező cégek piacát, másodsorban a gyártók hírnevét is rontják. Nem kell ehhez több, mint hogy egy végfelhasználó elkezdjen érdeklődni szakmai részletek iránt, amire a viszonteladó nem hogy nem tud csípőből válaszolni, hanem még felvilágosítás után sem tudja majd elmagyarázni a felhasználónak, hogy miért lesz neki jó az, ami. Hogy miért? Mert nem ért hozzá.
Ez annak kapcsán is eszembe jutott, hogy a Xerox a mostani kampányában nagy hangsúlyt fektet egy egyedülálló technológiájú megoldására, ez pedig a szilárdtintás nyomtatók területe. Röviden kitérve erre; a szilárdtinta alapú megoldások jellemzően nagyobb terhelés mellett, a színek élességére és minőségére kifejezetten érzékeny anyagok elkészítésére alkalmasak. Maga a szilárdtinta, eltérően a lézernyomtatóktól nem por alapú, hanem egyfajta viasz. A festék a nyomtató fúvókáiból kerül a papírra, ahol hő révén szilárdul meg és alkot képet.
Nem kell mondjam, hogy a szilárdtintás nyomtatók szintén bekerülnek a körforgásba, az egyszeri user-nek megtetszik a technológia, szépen ellátogat egy árösszehasonlítóra és megveszi a legolcsóbb ajánlatot. Hazamegy, boldogan kicsomagolja az eszközt, beindítja, nyomtat aznap 10 gyönyörű prospektus és örül a jó vételnek. A munka végeztével kikapcsolja a printert és hazamegy aludni. Másnak bekapcsolja a gépet és mit lát? A vadonatúj nyomtató okádja a papírra a festéket. Aztán újra nyomtat. Este kikapcsolás. Másnap be, a nyomtatóból megint ömlik a festék, aztán nyomtat. Harmadszorra ugyanez. Szitkozódás, gép visszacsomagol és jön a szerviz, meg a hercehurca. Pedig a gépnek nincs ám semmi de semmi baja. Mindez miért van? Mert a viszonteladó nem kérdezte meg, hogy "Önnek biztosan erre van szüksége? Milyen alkalmazásra szeretné a gépet? Ismeri a szilárdtintás technológiát?". Nem kérdezi meg, mert maga sem tudja a választ. Az eredmény; a felhasználó szitkozódik és elkönyveli a Xerox-ot egy megbízhatatlan márkának, a felháborodásával pedig teleszórja a létező összes fórumot.
A titok a technológiában rejtezik. Abban, amire egy hozzáértő elsőként felhívta volna a figyelmet. A szilárdtinta ahogy említettem, egy viasz alapú festék, mely a fúvókákban, állandóan melegben, folyékony állapotban várja, hogy papírra kerüljön. Ennélfogva a gépet nem szabad kikapcsolni, mert lehűlve, a viasz beledermed a fejegységbe. Bekapcsoláskor, újra felmelegedve, a printer kitisztítja a fúvókáit, ebből ered a festékköpködés. Ez pedig nagyban megnöveli a kellékanyag felhasználást is.
A felhasználói elégedetlenség persze kemény dolgokra képes, de odafigyeléssel megelőzhető a felesleges kellemetlenség.
A megoldásért nem kellene messzire menni. Elegendő lenne csupán a termékpaletta felosztása és annak meghatározása, hogy megadott termékek mely típusú viszonteladókhoz kerülhetnek ki. Az A3-as színes multifunkciósokkal most is így van, ezeket például kizárólag a szervizszolgáltatást is nyújtó partnerek értékesíthetik. Azonban a fentiek egyértelműsítik azt, hogy a Xerox a legkevésbé sem ismeri a hazai piac és viszonteladók működését, vagy ami még rosszabb; nem is érdekli. Pedig kellene. A Xerox egy nagyon jó gyártó, innovatív megoldásokkal, a termékek minősége ráadásul kiváló, jó az árazásuk, illetve a kellékanyag ellátásuk is kedvező költségű. Mégis, a volumen hajhászása és a szakbarbár, amatőr hozzáállás a saját renoméjukat rontja. Arról az apróságról már nem is beszélve, hogy a szilárdtintás nyomtatókat reklámozó bannereik a lézernyomtató termékoldalára linkelnek. Így tessék jó sokat eladni.
