A távmunka, vagy az otthonról történő munkavégzés eddig jellemzően a nagyvállalatok emberi erőforrás stratégiájában kapott szerepet. Nem vitás, hogy költségtakarékossági szempontból rendkívül jó megoldás lehet az otthoni környezetben végzett munka. Ezt a témát érdemes körüljárni az induló vállalkozások oldaláról nézve is, hiszen a technológiai fejlődés immár nagyságrendekkel több mindent tesz lehetővé, mint akár 1-2 éve.
Az üzleti modell kialakításakor alapvetően a minél nagyobb elérhető árréstartalomra érdemes koncentrálni. Ez két módon érhető el; szolgáltatás értékesítésével, vagy hozzáadott érték segítségével.
A megfogalmazás kicsit sarkított persze, mivel az árréstartalom egy relatív fogalom, hiszen nem mindig fejezhető ki pontosan százalékban. A legkönnyebben ezt úgy szemléltethetjük, ha ezúttal különválasztjuk a kereskedelmet és a szolgálatást.
A logisztika jellemzően a kereskedelmi cégek számára jelent kihívást. Két oldalról nézve, hiszen a kimenő áruforgalomnak van egy bejövő oldala is.
Amikor irodát keresünk több szempont is döntő. A havi költség egyértelműen, valamint az ebben foglalt szolgáltatások. A budapesti irodakínálat mindenesetre bőséges, valamint nem kicsit vegyes. Irodák közt beszélhetünk A, B és C kategóriáról, illetve az A kategória is bontható standard és prémium szintre. Az irodaárakat általában négyzetméterre számolják, EUR alapon. Viszonyítás jelleggel, a B kategória nagyjából 8 EUR-tól indul, körülbelül 10-ig bezárólag. Az A kategória is elérhető 9,5 EUR magasságában, de ezt döntően befolyásolja az elhelyezkedés.
Az internet közösségi platformmá válásának hála, egyre több olyan felülettel találkozhatunk, amelyek lehetőséget biztosítanak hirdetésre.
Külföldön már bevett módszer, de hazánkban is egyre inkább terjed a social media marketing, azaz a közösségi oldalak alkalmazása a reklámstratégiában.
Mivel az internetes oldalakhoz kötődik egy bizonyos olvasótábor, így abban is biztosak lehetünk, hogy az adott oldalon történő megjelenés el fogja érni a közönséget. A célcsoport persze ehhez nem kötődik szorosan, de az adott oldal tematikájából kiindulva, nagyjából behatárolhatjuk, hogy a felhasználók számunkra lehetnek-e potenciális közönség.
A billentyűzetek a komponens termékek azon részét képezik, amelyeknek általában a legkisebb jelentőséget tulajdonítják. Ez érthető is végső soron, hiszen ezek az eszközök jellemzően az informatikai rendszer legolcsóbb és legtovább használt részeit képezik. A billentyűzet helyes megválasztása viszont több szempontból is kardinális kérdés. Nem mindegy például, hogy az adott klaviatúra kialakítása mennyire ergonómikus, azaz a billentyűk mennyire esnek kézre, milyen a felületük kialakítása és mennyire állnak ellen a mindennapos igénybevételnek. A billentyűzetek emellett komoly irodai zajforrásnak is tekinthetők, emlékezzünk csak vissza az egykori hivatalokban szinte állandó kopácsolásra, amit az írógépek billentyűzete keltett. Ez mára nyilván nagyban csökkent, azonban ha több felhasználó folyamatosan gépel, akkor ez továbbra is zavaró tud lenni.
Induló cégként az egyik legnehezebb feladat új és potenciális vásárlóerővel rendelkező partnerek szerzése. Ügyfelek mégis kellenek, hiszen belőlük élünk. Megkeresésükre számos módszer létezik, hatékonyságuk azonban meglehetősen változó immár, főként hogy az online terület rendkívül megerősödött, persze ez inkább pozitív, mint negatív dolog.
Különböző piacok és cégtípusok differenciált módon reagálnak a megkeresésekre. Ezzel együtt más jelent kényelmes és hatékony megoldást a magunk számára is. Ez természetesen nagyban függ a termékek és a megoldások típusától is, de ezúttal egy példán keresztül vizsgáljuk meg mik a lehetőségek. Esetünkben egy informatikai kereskedelmi és szolgáltató cégről beszélünk, nézzük tehát az opciókat.
Cégként, ügyfelekből élünk. Minél több, annál jobb, főként ha fel is nőttünk hozzájuk. Az üzleti növekedés és az anyagi biztonság alapja a stabil ügyfélbázis, jól bejáratott, hosszú távú kapcsolatokkal.
Nem vitás, épp az a legnehezebb, hogy ügyfeleket szerezzen az ember. Megtartani sem könnyű, de könnyebb átlépni a küszöböt, mint eljutni addig. Persze mielőtt vaktában lövöldözni kezdünk, érdemes megvizsgálni, hogy termékeink jellemzően kiknek lettek tervezve. A célcsoport pontos meghatározása ugyanis azt is definiálja, hogy milyen típusú reklámokra érzékenyek a leendő ügyfelek, illetve hogy a marketing üzenetét miként érdemes tálalni. A célcsoport egyúttal az ügyfélkezelés mikéntjét is nagyban befolyásolja.
Elemezzük nagy vonalakban a lehetséges vásárlórétegeket, viselkedésük és üzleti potenciál szempontjából.
Sok évvel ezelőtt, amíg a nagyobb cégek még nem ébredtek rá az internetes jelenlét fontosságára, óriási üzlet volt a domain nevekkel kereskedni. Egy szemfüles, aki egy nagyobb cég nevét tartalmazó domaint ha lefoglalta, a későbbiekben hatalmas pénzeket kaphatott azért, hogy lemondjon a webcímről.
Manapság ez kevésbé jövedelmező, hiszen egy domain cím immár több szűrőn is keresztülmegy, a visszaélések elkerülésére.
Cég székhely nélkül nem létezik. Mese nincs, megoldás viszont van. A kiválasztáskor azonban nagyon körültekintően kell eljárni, ugyanis már ez a pont is elég sarkalatos tud lenni. Először is, székhelynek mindig egy olyan cím kell, ami stabil, személyes szemszögből is. Célszerű például egy állandó lakcímet, vagy egy megbízható ismerősét kiválasztani. Utóbbi esetben különösebb hozzájárulás a tulajdonos részéről nem kell, maximum ahhoz, hogy a cég nevét az ingatlannál feltüntethessük, ez ugyanis jogi követelmény. Ugyanitt az is fontos, hogy a megadott címen a cég utolérhető legyen, tehát pl. a postai küldemények így vagy úgy, de célt érjenek.
A hirdetésnek az alapvető célja, hogy direkt, vagy indirekt módon ügyfeleket szerezzen. Kicsit árnyalva a képet, beszélhetünk ügyfélkapcsolat-erősítő hirdetésekről is, mert hát a visszatérő ügyfél a jó ügyfél.
A hirdetések több típusba sorolhatók, cél és hirdető szempontjából. Utóbbi oldalról nézve, elkülöníthetünk kisvállalati és nagyvállalati hirdetéseket, bár ez meglehetősen sarkított csoportosítás. Mindenesetre egyes hirdetésfajták és marketingmix-felépítések, általában bizonyos cégtípusok sajátjai.
Hirdetni kell, nincs mese! Enélkül nincs bejövő forgalom, de legalábbis volumen, hirdetés nélkül nincs ismertség, ezáltal üzlet sem. Sokan mégis egy szükségtelen dolognak, vagy egy szükséges rossznak tekintik a hirdetést, ami csak a pénzt viszi. Ez jellemzően azoknak az álláspontja, akik nem értenek a marketinghez és inkább ragaszkodnak a saját korlátoltságukhoz. Sebaj, legalább gyengül a konkurencia.
Az év végi hajrá ezúttal jóval később kezdődött, számunkra a jelenlegi munkahelyemen legalábbis. A kezdeti kétségbeesés persze nem volt alaptalan, de a jól végzett munka meghozta gyümölcsét. Persze mindig lehetne többet és jobban, de ne legyünk túl mohóak, jobb a biztos eredmény. Summa summarum, ez egy jó hónap volt a cég számára. Jellemzően egyébként, az utolsó 3 napra koncentrálódott a havi forgalom nagyságrendileg 50%-a és még számos ez évben teljesítendő rendelés van a listán. Hiába, azért csak-csak van még költési kényszer. Ami persze sosem baj!
Az első részben példát hoztunk a költségek megelőzésére. Azonban a költségcsökkentés nem csupán egyetlen jól megalapozott döntésből áll. A kiadásokat okozó gócpontok felszámolása egy lépés, a fogalmazzunk úgy, hogy fogyasztói szokások átalakítása viszont egy komplex folyamat. Gyakorlatilag, a szokások szabályozásán túl, a szabályok betartása a valódi kulcs. Mit ér az elhatározás megvalósítás nélkül? Semmit. A folyamatnak jelentős része az utólagos kontrollban rejlik. Nem kis feladat és nehézség, de bizony egy teljes policyt, azaz szabályrendszert kell felépíteni.
Sokszor dobálózunk olyan szavakkal, mint megtérülés, költséghatékonyság, fenntartási költség, mégis a legtöbb esetben, az ezekre épített érvrendszerünket felülírja egy tényező; "dehát ez így drágább, mint a másik" - tehát maga az ár.
Írtam már talán, hogy számomra mennyire fontos, hogy kizárólag szakterületén professzionális megoldásokat nyújtó gyártókkal foglalkozzam. A miértjét bizonyára nem kell fejtegetni, a megbízható minőség sokkal kevesebb felhasználói problémát eredményez. A 'user error' más lapra tartozik, de aki nem tud Cisco ASA-t konfigurálni, az vagy ne vegye meg, vagy vásároljon hozzá technikai támogatás-szolgáltatást. Persze most nem a Cisco-ról beszélünk.
Mindenkinek más az ügyfélpolitikája. Számomra egy kicsit nehéz volt levetkőzni az "üzlet, minden áron" mentalitást, de ez már csak a teljesítményorientált hozzáállásom eredménye. Ráébredtem azonban arra, hogy vannak bizonyos ügyletek és ügyféltípusok, amelyekre két dolog miatt sem szabad sok időt szánni; egyik, hogy viszik az időmet és az energiámat, valamint csökkentik az eredményességet, pénzben is kifejezve.
Elég csak utánagondolni; ajánlatkészítés, kapcsolódó beszállítói ajánlatkérések, visszahívások, alkudozás, gyakorta eredmény nélkül. Ez a folyamat pedig abból az időből vesz el, amit a fizetésünk kitermelésére fordíthatunk. Okos gyakorlat, hogy egy adott ügyre annyiszor 10 percet fordítsunk, ahányszor 100.000 Ft az ebből várható forgalom.
Ez az év meglehetősen érdekesen alakult a hazai informatikai piac számára. Kemény időszak kezdődött tavaly év őszén és habár a szakértők szerint kifelé tartunk a válságból, ez hazánkban, mint minden más esetben is, csak jóval később fog érződni. Mindenesetre amit most tapasztalunk, az egy nagyon komoly leállás a vállalati informatika piacán. A nagykereskedők ezt a viszonteladói vásárlások alapján érzik, a viszonteladók pedig a végfelhasználók kiköltekezésének hiányából. Előbbieknek általában adott egy konzumer paletta is, ahol nem tapasztalható jelentős visszaesés, utóbbiaknak viszont, ha nincs fogyasztói termékvonaluk, az utolsó 1-2 hónap gyötrelmes lesz.
Nem vitás, hogy egy induló vállalkozásnál három költségtényező is felmerül. Az első az alapítási költségeket takarja, a második a forgótőkét jelöli, míg a harmadik az a pénzmennyiség, ami a nyereségesség áthidalásáig szükséges. Ezt összefoglalva akár nevezhetjük kezdőtőkének is. Az elsőt a cégalapítás lezártáig számítjuk, ez tartalmaz minden felmerülő költséget. A második általános tőke, így ennek összege gyakorlatilag a nullától a végtelenig terjedhet, üzleti modelltől függően. A harmadik azonban nagyon is forintosítható, gyakorlatilag az alapján kell meghatározni, hogy mennyi a havi cégköltség (fizetés, rezsidíj, általános havi költségek) és milyen nyereségességi és forgalmi mutatóval dolgozunk-dolgozhatunk.
Korábbi bejegyzésben említettem már, hogy az egyszemélyes Kft. formát szeretném választani. Szóljunk most ennek okairól.
Az egyszemélyes Kft. abban különbözik az egyéni vállalkozói és a betéti társasági formától, hogy egyrészről rendelkezik úgynevezett jogi személyiséggel, másodsorban az anyagi felelősség is korlátozott. Ez azt jelenti, hogy Bt.-ként egyrészről összemosódik a társasági- és a magánvagyon, másodsorban egy Bt.-nek a kötelezettségvállalási és vezetési sajátosságai is sokkal szabadosabbak, mint egy Kft-nek. Utóbbi jellemzően nem egy kifejezetten jó pont, banki- és ügyfélkapcsolati szempontból is hitelesebb egy Kft., a törvényileg szigorúbban szabályozott vezetési sajátosságai miatt.
Az indulás dátumáról hosszasan hezitálok már egy jó ideje. Normális esetben jövő év január-február tájékán szerettem volna elindítani a cégalapítás folyamatát, de egy váratlan helyzet (kevésbé pozitív és nem lottónyeremény) arra késztet, hogy ne várjak sokáig, mert most vagy soha.
Megjegyzem, a dologra szándékozom még egyet aludni, de jobbára csak ahhoz járul hozzá, hogy várjak-e még egy hetet, vagy sem.
Némileg visszakanyarodva az előző bejegyzéshez, kitérnék a célcsoportra. Alapvetően a fókuszban a mikro- és kisvállalkozások vannak. Fontos azonban megjegyezni, mit értünk kisvállalkozás alatt. Gyakorlatilag, a megnevezés a hálózat nagyságát jelöli, ha informatikai szemszögből nézzük. Ekképp definiálva, nagyjából egy 2-35 számítógépből álló hálózat az, ami a mikro- és kisvállalkozás kategóriába belefér.
A begyűrűző válság hatására két dolog történt az informatikai piacon; a nagy beruházásokat leállították, a kisebb beszerzéseknél pedig megnyirbálták a költségkereteket. Utóbbi eredményezte az egyébként is éles árverseny fokozódását, valamint a megfontoltabb technológiai választásokat.
Előbbi meglehetősen kellemetlen sokak szempontjából, hiszen számos webáruház gátlástalanul, 1-2%-os árréssel megáldva szórja tele a különféle árösszehasonlító oldalakat, megfosztva ezzel a tisztességesen dolgozó cégeket a forgalmuktól.
...el ne hagyj! Szól a mondás, ami igaz is bizonyos szempontból.
Egy vállalkozás beindításakor nem csupán azt kell figyelembe venni, hogy mihez volna kedve vagy affinitása az embernek. Sokkal inkább döntő az, hogy mihez rendelkezik elegendő kompetenciával. Ez gyakorlati szinten nem azt jelenti, hogy csak azzal szabad foglalkozni, amiben az ember maximális biztonsággal mozog, hiszen egy vállalkozás nagyban szól az önmegvalósításról is. Azonban az kiemelten fontos, hogy a lehetőségeket és a kapcsolatokat figyelembe véve, egy olyan profilt válasszunk, amivel nem csak szeretnénk, hanem tudnánk is foglalkozni.
Amikor 19 évesen belevágtam az első és ezidáig egyetlen vállalkozásomba, megvolt minden. Elhivatottság, tenni akarás, becsvágy és előkészített terep. Két dolog hiányzott; a tapasztalat és a pénz. De belevágtam, társakkal. Az idő csak telt, a dolgok lelassultak, elhaltak, majd szépen lassan kiviláglott, hogy ez a vállalkozás nem rólam szól.
Pedig jól indult. Egy álom szélén voltam, üzemeltethettem volna egy edzőtermet (ami még mindig vágyam) és szerződésem volt egy táplálékkiegészítő-gyártóval. Sokat dolgoztam a termékstratégián és a piaci bevezetésen, de amikor pénz kellett volna, mindig STOP táblákkal találtam magamat szembe. Elúszott minden megtakarításom és napról-napra éltem. Stabil állásom nem volt és 6 hónap kényszerpihenő következett. Ekkor tanultam meg lemondani.